A vezetői munkában kevés olyan kérdés van, ami egyszerre ennyire személyes és ennyire stratégiai: meddig tervezek racionálisan – és honnantól bízom rá magam valamire, ami túlmutat rajtam?
Az elmúlt években egyre többször találkozom vezetőkkel, akik két véglet között őrlődnek:
- „Ha mindent megtervezek, elveszik a rugalmasság és a kreativitás.”
- „Ha csak hiszek, de nincs forgatókönyv, akkor a szervezetet sodrom bizonytalanságba.”
A valóságban azonban nem választanunk kell a kettő között – inkább meg kell tanulnunk a helyükre tenni őket.
1. A tervezés: a vezető felelőssége a jelenben
A tervezés nem jóslás; felelősségvállalás. Azt jelenti, hogy:
- megértem a környezetet,
- mérlegelem a kockázatokat,
- befogadom a visszajelzéseket,
- priorizálok,
- és világos irányt adok másoknak.
A tervezés a racionális kapacitásunk maximumára épít. Ez az a pont, ameddig biztosan miénk a felelősség.
Ha nincs terv, nincs alap a hit számára sem – csak szerencsejáték.
2. A hit: a vezető felelőssége a jövővel szemben
A hit vezetőként nem vallási kategória, hanem belső vezetői kompetencia: az a képesség, hogy a bizonytalanságban is megőrizzük a fókuszt, az önbizalmat és az irányt.
A hit akkor kezdődik, amikor:
- megtörtént minden releváns elemzés,
- a döntések megszülettek,
- már csak a megvalósítás terepe maradt nyitva.
A hit ilyenkor nem vágyakozás, hanem bizalom a folyamatban:
- hogy a csapat fejlődik,
- hogy képesek vagyunk reagálni,
- hogy a tanulási görbe előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét.
3. A határvonal: ott húzódik, ahol elfogy a befolyásod
A tervezés addig tart, ameddig ténylegesen van ráhatásod az eseményekre. A hit onnan indul, ahol a kontroll már nem a tiéd – az eredmény viszont még igen.
Ha túl korán adod át a terepet a hitnek → illúzió. Ha túl sokáig ragaszkodsz a tervezéshez → mikromenedzsment.
A jó vezetői működés abban áll, hogy felismered: hol kell dönteni – és hol kell bízni.
4. Hogyan mutatkozik meg ez a gyakorlatban?
1) Tervezek → mert a szervezet ezt várja tőlem. Világos célok, mérhető lépések, szerepek, felelősségek.
2) Hiszek → mert a csapat ezt várja tőlem. Támogatást, nyugalmat, hitelességet, jövőképet.
3) Nem keverem össze a kettőt. Nem kérek „hitből” megoldást olyan helyzetben, ahol elemzés kellene, és nem próbálom túlelemzeni azt, amit már csak végig kell csinálni.
5. A Leadership Compass üzenete
A vezetés egyik legfontosabb alapelve:
Tervezz annyira részletesen, amennyire a jelen megköveteli – és higgy annyira mélyen, amennyire a jövő bizonytalan.
A kettő együtt ad stabilitást. A kettő együtt ad hitelességet. A kettő együtt tesz valódi vezetővé.
Ha érdekel, hogyan lehet ezt szervezeti szinten is taníthatóvá és mérhetővé tenni – szívesen folytatom a témát a következő Leadership Compass részben.
